Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége
Kezdetek
A 4118/1949. sz. kormányrendelet értelmében, „az egyes szakterületen végzendő dokumentációs tevékenység szervezeteként szakmai dokumentációs központokat állítottak fel: műszaki dokumentációs központ; mezőgazdasági dokumentációs központ; könyvtári dokumentációs központ; orvostudományi dokumentációs központ; gazdasági dokumentációs központ.”[18]
Az Orvostudományi Dokumentációs Központ (továbbiakban:ODK) létrehozása 1949-ben, egyben a magyarországi szervezett orvostudományi könyvtári ellátás kezdetét is jelentette.
Az ODK fő feladatai: az orvostudományi szakirodalom gyűjtése, rendszerezése, feltárása, szolgáltatása, valamint az ország egészségügyi intézményeiben létesített orvosi könyvtárak számára módszertani útmutatással szolgálni, munkatársaiknak szakirányú képzését és továbbképzését biztosítani.[8] Irányító testülete a Magyar Tudományos Akadémia volt.
A magyar orvosi könyvtárosok 1953. március 14-15-én Szegeden tartották meg első országos értekezletüket. A megjelent igen csekély számú résztvevő között kórházi vagy gyógyintézeti könyvtáros egyáltalán nem volt.[9]
Az 1955. május 26-27. között rendezett II. Országos Könyvtáros Konferencián felmerült az igény az egységes könyvtári rendszer iránt – amely megfogalmazásra is került az 1956. évi. 5. sz. törvényerejű rendeletben, segítve a további fejlődés lehetőségét.
Ezen a konferencián már a nagyobb orvosi könyvtárakon kívül, klinikák, kutatóintézetek, gyógyszertárak könyvtárosai is megjelentek!
„Az azonos feladatkörű könyvtárak egységes szervezete a könyvtári hálózat, amelyben a könyvtári szakirányítást az erre kijelölt központi könyvtár végzi.” A hálózat keretei között tervszerű munkamegosztást, gyűjtőköri racionalizálást, központi katalógust és folyóiratjegyzéket, technikai segítségnyújtást, egységes munkamódszereket kívántak megvalósítani egy tárca keretei között. A rendelet hatására – 1957-től – az Egészségügyi Minisztérium vette át az ODK irányítását.[5,13]
Az intézmény munkatársai ebben az évben indították útjára a mai napig megjelenő Magyar Orvosi Bibliográfiát is.
Majd az Egészségügyi Miniszter 24/1960.(Eü.K.13.) Eü.M. sz. utasítása az orvostudományi könyvtári hálózatról, újabb fordulópontot jelentett.
Az utasítás első paragrafus 1-es bekezdése kimondja: „1. § (1) Az orvostudományi könyvtári hálózat központja az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ (OOKDK), amely az Orvostudományi Dokumentációs Központ jelenlegi szervezetére épül fel. ([1]
A második bekezdés szerint pedig Az OOK könyvtári részlege a Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtárával, leltárilag elkülönítve, de egyébként közös kezelésben működik és a közös kezelésben lévő könyv- és folyóirat állomány használatára a két intézmény vezetője mindkét fél feladatait kielégítő együttműködést épít fel.” [1] Ennek hatására 1961-ben már 338 egészségügyi intézeti könyvtárat – 439 munkatárssal – tartottak nyílván. Számuk 1965-re már 451 főre emelkedett.
Az OOKDK, mint hálózati központ feladatai fordítással, dokumentációs tevékenységgel, duplumcsere megszervezésével bővültek.
1961-1993, majd 2000-2001 között – az 1956-ban két számot megért Orvosi Könyvtárügyi Szemle folytatásaként – Az Orvosi Könyvtáros címmel szakmai folyóiratot adtak ki. [17,14]
A hálózat irányítását tehát az OOKDK látta el, de e tevékenységét 29 alközpont segítette: az Országos Orvostörténeti Könyvtár (OOK), az Országos Közegészségügyi Intézet könyvtára, a négy orvostudományi egyetem központi könyvtárai, a tizenkilenc megyei kórház orvosi könyvtárai és négy budapesti kórház könyvtárai.
Az elkövetkezendő évek a könyvtári szabványosítás – a Magyar Szabványügyi Hivatal 1960-ig tizennyolc könyvtári szabványt bocsátott ki[9] – és a kitűnően szervezett hálózati munka következtében a folyamatos fejlődés időszaka volt az egészségügyi könyvtárak életében. Kiemelkedő tájékoztatási tevékenység, igényfelméréseken alapuló szolgáltatás – 1964-ben minden magyarországi orvoshoz 18 kérdésből álló kérdőívet jutattak el – hatékony továbbképzés, nagyszámú könyvtárközi kölcsönzés, sok-sok értékes publikáció, valamint az alközpontokban a katalóguscédulák sokszorosítását megoldó Pyloryst xerox gépek üzembe helyezése igazolja mindezt.
Az OOKDK fennállásának húsz éves évfordulóján dr. Benda Mária ezt mondta: „A cél felzárkózni az élen járó országokhoz!”[6]
Tájértekezleteket, konferenciákat szerveztek, Az Orvosi Könyvtáros révén, valamint instruktorok személyes látogatásai, útmutatásai által nyújtottak módszertani segítséget a hálózat kisebb könyvtárai számára. Ennek köszönhetően a hatvanas évek végére a hálózat valamennyi könyvtárában elvégezték az alapvető könyvtári munkákat, beleltározták és feltárták az állományt. Azért voltak problémák még.
Sok gondot jelentett viszont „az egészségügyi intézmények nem megfelelő anyagi ellátottsága, és a könyvtárosok nem megfelelő besorolása, amely miatt azok máshol kerestek elhelyezkedést.”[3,15] A 439 könyvtár közül 104-ben az állomány nagysága még mindig nem érte el az 500 kötetet!
Az 1970-1979 közötti időszakot is a fejlődés jellemezte, – bár a szolgáltatási helyek állapotában sajnos nem történt változás – a szolgáltatásaik, igénybevételük, szakirodalommal történő ellátásuk növekedett.
Néhány fejlődési mutató [12]:
1970 | 1974 | 1978 | |
Könyvtárak száma | 388 | 243 | 199 |
Könyvtári egységek száma (db) | 1,4 millió | 1,55 millió | 1,69 millió |
Állománygyarapításra fordítható keret | 26,2 millió Ft. | 35,3 millió Ft. | 55,1 millió Ft |
Főfoglalkozású könyvtáros | 99 fő | 106 fő | |
Regisztrált partnerek száma | 368 | 659 | |
Küldött dokumentum | 919 db | 1018db | |
Kapott dokumentum | 1628 db | 1169 db |
Az OOKDK 1979-ben ünnepelt harmincadik jubileumán dr. Székely Sándor foglalta össze az intézmény legfontosabb feladatait: „… szervezi és végzi a könyvtárosok képzését és továbbképzését; létrehozza és gondozza az országban fellelhető külföldi könyvek és folyóiratok központi címjegyzékét, kapcsolatot létesít és tart fenn a külföldi partner-intézetekkel; szervezi és irányítja a hálózatban folyó könyvtártudományi kutató és szakmai tevékenységet, területi és országos konferenciákat és értekezleteket szervez…”[6]
1980-ban két egészségügyi miniszteri utasítás is érintette a hálózat működését.
A 13-as számú konkrétan megfogalmazta azokat a minimum követelményeket, amelyekkel az egészségügyi szakkönyvtáraknak rendelkezniük kell: „könyvtári helyiségben, rendeltetésének megfelelően működik, állománya legalább 500 könyvtári egység és vezetésével felelős könyvtárkezelőt bíztak meg…
Könyvtárat kell a jövőben működtetni a négyszáz ágyasnál nagyobb intézményekben.”
A 14-es számú pedig az OOKDK új elnevezését – Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár (OOIIK) – tartalmazta. Az OOIIK továbbra is az egészségügyi szakkönyvtári hálózat központja maradt és ellátta azok szakmai és módszertani irányítását, összehangolta tevékenységüket.[5,10]
A kilencvenes években egyre erősebb vélemények, sőt kritikák hangzottak el e könyvtári rendszerről. Zsidai egyik cikkében egyenesen az OOIIK szükségességét kérdőjelezte meg: „kell ez az intézmény, amikor négy kitűnő orvosegyetemi könyvtár van Magyarországon: SOTE (1828-tól), SZOTE (1926-tól), DOTE (1947-től), POTE (1961-től)”?[17]
Valójában a politikai, gazdasági és technikai változások „áldozatává vált” az addig igen jól működő egészségtudományi szakkönyvtári hálózat. Az egészségügyben történt átalakítások, összevonások ellehetetlenítették, megszüntették a nagy múltú gyógyintézetek könyvtárait, állományaik vagy megsemmisültek, vagy jobb esetben beépülhettek nagyobb szakkönyvtárak gyűjteményeibe.
Az említett változást nagyban befolyásolta az információs társadalom kialakulása.
Az OOIIK szakítva a régi hagyományokkal, „új arculat megteremtésén fáradozott, amit a MEDINFO névhasználattal is jelzett”. Megszüntette módszertani osztályát, az Orvosi Könyvtáros című folyóiratot, és többé nem biztosított lehetőséget az egészségügyi szakkönyvtárosok képzésére, továbbképzésére sem.[6] Az egészségügyi könyvtárak hálózatáról szóló jogi háttér még létezett, érvényben volt, de igazából már nem működött. Végül a hálózati munka a 20/1992-es Kormányrendelet hatására megszűnt.
Mivel a hálózat mindenben segítette a könyvtárosok munkáját az együttműködés igénye továbbra is fennmaradt.
Így szerveződött egy orvosi könyvtárosi csoport az időközben megalakult Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Műszaki Szekcióján belül 1988. május 13-án.
Önálló szervezetként pedig a SOTE Központi Könyvtárában 80 könyvtár 120 képviselőjének jelenlétében létrehozták a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségét 1996. október 16-án. [7]
A szervezet ” Alapszabály” – ban fogalmazta meg feladatait, november 5-én közreadott első Hírlevelében pedig tájékoztatta a tagságot tartalmáról. Az „alapszabály” értelmében a MOKSZ az orvosi és /vagy egészségügyi gyűjtőkörű könyvtárak egyenlőségen alapuló önkéntesen létrehozott egyesülete.[2]
Múlt – jelen
A MOKSZ 1996-os alapszabályában megfogalmazott tevékenységi köre [2] és ahol ma tartunk
- a tagkönyvtárak együttműködésének koordinálása
– folyamatban van a MOKSZ honlap megújítása, mely felszámolja a távolságot az együttműködésben, közelebb hozza egymáshoz a tagságot. A Facebook közösségi oldal, levelező lista és a MOKSZ saját e-mail cím is a kommunikációt segíti - a tagkönyvtárak állományalakításának megkönnyítése, tanácsadás, központi állomány nyilvántartás és fölöspéldány elosztás
– 2013. október 16.-án, hivatalosan átadásra került az Orvosi Könyvtárak Közös Katalógusa a KÖZKAT, valamint az új honlap ezeket a feladatokat is segíti - a tagkönyvtárak könyvtári állományának egységes nyilvántartása
– 2013 –ban 40 kórház könyvtárába azonos, SZIKLA- 21 Integrált könyvtári rendszer került: gyarapítás, katalogizálás, kölcsönzés, keresőmodul és leltározási modul, ezt kiegészítette a folyóirat- és cikkmodul és multimédiás modul, mely lehetővé teszi az e-dokumentumok tárolását - szakmai és módszertani tanácsadás, tapasztalatcsere, rendezvények szervezése
– Informatio Medicata szakmai konferenciák (2004-2014/2010-től ISIM Informatio Scientifica – Informatio Medicata) többnapos rendezvények keretében plenáris üléseken, tudományos szekcióüléseken, angol és magyar nyelvű szakmai előadásokon és workshopokon kívül a kiadók és a tartalomszolgáltatók kiállítása, valamint társasági program is várja a résztvevőket
2015-től egynapos konferencia „Egészség-Információ-Könyvtár” kerül megrendezésre, ahol a plenáris és szekció ülések mellett itt is lehetőség nyílik a kiállítókkal, tartalomszolgáltatókkal való konzultációkra
- legkorszerűbb könyvtári technológiák ismertetése és terjesztése
– Évente KözKat Fórum – gyakorlati képzéssel egybekötve - könyvtárosok továbbképzése
– MTMT képzés, PubMed felhasználó képzés, rendszeresen megtartott tréningek, workshopok, információs napok biztosítják a naprakész információhoz való jutást és a gyakorlati képzést. - a tagkönyvtárak marketing tevékenységének és kutatómunkájának kezdeményezése és összehangolása
– az új honlap ebben is nagy segítséget jelent - a fenntartók és a felügyeleti szerv szükség szerinti tájékoztatása, könyvtárosok szakmai érdekképviselete
– törvénytervezetek véleményezése, szoros együttműködés a könyvtáros szakmai társszervezetekkel (MKE, IKSZ) - könyvtárközi kölcsönzés és kiadványcsere egyszerűsítése és ésszerűsítése
– az új honlap, valamint a Közkaton belül is lehetőség nyílik majd a könyvtárközi kérésekre. - kiadói tevékenység
– Orvosi Könyvtáros negyedévente (1961 – 2001-ig; 1994 – 1999 között szünetelt; 2000-ben 2 lapszám; 2001-ben 1 lapszám) , Hírlevél 2008, Orvosi Könyvtárak 2009-
A szakmai konferenciák azon túl, hogy lehetőséget adnak a friss információk megszerzésére, alkalmat adnak arra is, hogy köszöntsük az 5 évestől az 50 éve pályán lévő jubiláló kollégákat. Ez a figyelmesség egyedülálló a könyvtáros szakmai szervezetek életében. De kapcsolatot tartunk a nyugdíjas kollégákkal is, akikkel a konferenciák nulladik napján személyesen is találkozunk. [11]
A MOKSZ mindenkori vezetése társadalmi munkában végzi, koordinálja a szervezet feladatait. A sikerek, pozitív visszajelzések erőt adnak a folytatáshoz.
Irodalom:
- 24/1960. (Eü K.13.)Eü. M. számú utasítása az orvostudományi könyvtári hálózatról.
In.: Egészségügyi Közlöny, 1960.10. 13. 176 – 177. - A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének alapszabálya. Bp., 1996. október 16.
- Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ 1967. évi jelentése.
In.: Orvosi Könyvtáros, 1968. 8. 1. 7-14. - Berecz Katalin.: Néhány adat a magyar könyvtári rendszer jelenéről, hiányosságairól és jövőjéről.
In.: Orvosi Könyvtáros, 1990. 30.2. 141-154. - Freisinger Jenő.: 50 év az egészségügy szolgálatában.
In.: Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatában, Jubileumi emlékkönyv. Bp. MOKSZ, 1999. 16-22. p. - Freisinger Jenő.: Lesz-e negyven éves az orvosi könyvtári hálózat?
In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 6. 7. 30-32. - Freisinger Jenő: 50 év az egészségügy szolgálatában. Az orvosi-egészségügyi könyvtárhálózat történetének tendenciái.
In.: Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatában, Jubileumi emlékkönyv. Bp. MOKSZ, 1999. 19-20. p. - Gógl Árpád.: Előszó.
In.:Könyvtárak 50 éve az egészségügy szolgálatában, Jubileumi emlékkönyv. Bp. MOKSZ, 1999.. 7. p. - Hajdu I: Tapasztalatcserék az orvosi könyvtári hálózatban.
In.: Orvosi Könyvtáros, 1968. 8. 4. 263-282.
- Palotai Mária.: Korszakok egy könyvtár életében. Az Orvostudományi Dokumentációs Központtól az Egészségügyi Stra
rtégiai Kutatóintézetig.
In.: TMT, 2005.52.7-8. https://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4090&issue_id=464 [2016.02.11.]
- Palotai Mária: A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége.
In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2015. 24. 10. 40 – 43.
- Papp Ernőné: Az orvosi könyvtárakról. Változások 1970 és 1978 között és az 1979. évi helyzet.
In.: Orvosi Könyvtáros, 1981. 21. 3. 219-227.
- Sebestyén Géza.: Beköszöntő.
In.: Orvosi Könyvtáros, 1961.1.1. 3-9.
- Székely Sándor.: Létrejött az Országos Orvostudományi Könyvtár.
In.: Orvosi Könyvtáros, 1961.1.1. 10-19.
- Szepesi Z-né: Az orvostudományi könyvtári hálózat fejlődéséről.
In.: Orvosi Könyvtáros, 1968. 8. 1. 15-20.
- Vasas Lívia.: Megalakult a MOKSZ.
In.: Könyvtári Levelező/lap, 1996.8.5.7-8.
- Zsidai József.: Javaslat a könyvtári szervezet átalakítására és a költséggazdálkodás racionalizálására.
In.: Könyvtári Figyelő, 1996. 42. 1. https://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1996/1/zsidai.html [2016.02.11.]
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_035/?pg=132&layout=s&query=SZO%3D(egyes%20szakter%C3%BCleten) [2016.02.11.]
Szerzők: Bede Józsefné, Dr. Gracza Tünde, Dr. Palotai Mária,